Cím: 6720 Szeged, Dóm tér 16.
Az 1879-es nagy árvíz után a város fogadalmat tett, hogy Szeged újjáépítésének emlékére és az újabb árvizektől való menekülésért monumentális templomot emeltet Szűz Mária tiszteletére. Ezért is nevezik a Dómot Fogadalmi templomnak.
A terveket Schulek Frigyes készítette. Foerk Ernő a részlettervek elkészítése mellett megbízást kapott az építkezés vezetésére. A templom felszentelésére 1930. október 24-én került sor. A Dóm 20. századi egyházi építészetünk legmonumentálisabb alkotása.
A háromhajós katedrális neoromán stílusban, kereszthajóval épült fel. Belső díszítésében az ókeresztény, bizánci stílus jelenik meg. A díszítőfestés Foerk Ernő irányítása mellett készült el.
A Dóm híres orgonája építésekor Európa harmadik legnagyobb ilyen hangszere volt. 9740 síppal, 134 féle hangszínváltozattal rendelkezik. Legnagyobb sípja 5 méteres, a legkisebb 1,5 centiméteres. Sípjai a kóruson, a kupolában és a szentély két oldalán találhatók.
A Dóm város felöli tornya látogatható, ahonnan Szeged csodálatos panorámájának megtekintése mellett különleges látványt nyújt a torony négy harangja is.
Részletes információ és jegyárak
Cím: 6720 Szeged, Dóm tér 16.
Szeged legidősebb, 11. századi alapokon nyugvó építménye a Dömötör-torony, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-plébániatemplom egyetlen meghagyott tornya. A templomot első alkalommal 1199-ben említették. Számos alkalommal átépítették, és csak a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora létezett.
A nagy tiszai árvíz pusztítása után 46 esztendővel később, 1925-ben bontották le a számos tragédiát megélt templomot, hogy annak helyén megszülessen a város új szimbóluma, a Foerk Ernő által tervezett Fogadalmi templom, az azóta híressé vált Szegedi Dóm.
A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították és keresztelőkápolnává alakították.
Cím: 6720 Szeged, Somogyi utca 13.
Szállodánkkal szinte szemben található a stílusában, megjelenésében és elhelyezkedésében is különleges a Somogyi-Kelemen utcasarkon álló épület. Angol romantikus stílusban épült 1857-ben, Gerster Károly tervei alapján.
Az eredetileg kereskedő-polgárházként, majd kaszinóként is működő épület nevét korábbi sötétszürke-feketés vakolatáról nyerte. A Fekete ház hosszú évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának állandó kiállítóhelye, emellett rendszeresen helyet ad a város múltjához kötődő időszaki kiállításoknak is.
A kereszteződés, ahol a feltűnő, saroktoronnyal díszített épület áll, egyedülálló Szegeden, mivel mind a négy sarkán álló épület a 19. század közepén épült, túlélték az árvízi pusztítást, és városképi jelentőségük miatt mind műemléki védettséget élveznek.
Cím: 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
A millenniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása az 1896-ban, neoklasszicista stílusban megépült Közművelődési Palota.
Az épületet a városi múzeum és a Somogyi-könyvtár számára építették, Móra Ferenc igazgatósága (1917-34) alatt bővült a kiállítások sora. Napjainkban Szegedet és környékét bemutató néprajzi-, természettudományi-, képzőművészeti állandó kiállítások várják a látogatókat, mindemellett számos nagy volumenű időszaki kiállítás kerül megrendezésre.
A Móra Ferenc Múzeum tetején lévő két kilátóról a magasból nézhetünk le Szeged belvárosára. A kisebb kilátóból a Széchenyi tér környéke látható, a nagyobb kilátóból pedig a Tisza és a Belvárosi híd figyelhető meg. A nagyobbik kilátóban egy különleges eszköz, egy kronoszkóp várja az érdeklődőket. Ebbe belenézve az 1870-es évek szegedi belvárosa tárul látogatóink szeme elé.
Cím:6720 Szeged, Tisza Lajos körút 24.
Fehér falú, keleties hatásokat tükröző, eklektikus épület a Tisza Lajos körút mentén. Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei szerint, 1896-ban építették. Eredetileg városi közfürdőként működött. Nevét a mellette található, 1927-ben fúrt kútról illetve annak vizéről nyerte.
A gyógyhatású vizet először palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső lányát hívták Annának, az ő emlékét őrzi a fürdő. A víz ivókúraként az emésztőszervi bántalmakra alkalmazható, a szegediek rendszeresen viszik haza az Anna-kúttól.
A fürdőben gyógykezelések, wellness szolgáltatások várják a vendégeket, a kikapcsolódásra meghirdetett napokon éjszakai fürdőzés keretében is lehetőség nyílik.
Cím: 6722 Szeged, Jósika u. 10.
Az új zsinagógát és közösségi székház építée 1900. augusztusában indult és 1902. októberére fejeződött be. A monumentális 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése.
A Roth Manó műhelyében készült üvegablakok és a páratlan szépségű, szimbolikus tartalmú üvegkupola az eklektikus zsinagóga egyedi ékességei.
A belső teret az elefántcsontszín, az arany és a kék díszítések szemet gyönyörködtető összhangja uralja. Az oltár jeruzsálemi márványból készült zárköve, a frigyszekrény nílusi akácfából faragott ajtaja, a féldrágakövekkel díszített menórák és a Biblia növényeit megjelenítő falfestmények egyaránt figyelemre méltóak.
A kiváló akusztikájú zsinagóga orgona – és értékes könnyűzenei koncertek különleges helyszíne.
Cím: 6720 Szeged, Szent István tér
Az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas torony 1904-ben épület fel és mindmáig eredeti funkcióját szolgálja. Teljes egészében vasbetonból építették meg, nem kivétel a bejárati ajtó és a zászlótartó rúd sem.
A 2006-ban felújított torony belsejében Foucault-inga függ, amellyel bizonyítható, hogy a Föld forog a saját tengelye körül.
A víztornyot eredetileg is kilátószinttel építették meg, felújítása óta a nyári időszakban és esetenként nyílt napok keretében látogatható. A toronyban két állandó kiállítás van: a földszintjén szikvízgyártó gyűjtemény, a VII. szinten fizikatörténeti kiállítás kapott helyet. A II. szinten a torony eredeti és a felújítás tervei, valamint fotók tekinthetők meg a felújított víztoronyról.
Cím.: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10.
A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval.
Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján már a mai alapterületen épült meg a második.
A várost csaknem teljesen elpusztító árvíz (1879) után feltöltötték a teret, így az épület túlságosan alacsonnyá, esetlenné vált. Lechner Ödön és Pártos Gyula a meglévő alapfalakra új emeletet és karcsú központi tornyot tervezett.
A neobarokk Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel, a lépcsőház középső ablakát a király híres mondása díszíti: „Szeged szebb lesz, mint volt”. Figyelmet érdemel a Sóhajok hídja is, amelyet eredetileg az újjáépített várost meglátogató király és kísérete számára építettek.
A Városháza különleges hangulatú udvarán nyaranta zenei és színházi programok várják a közönséget.